Egy május végi délután ismét társadalmi munkára hívtuk a szülőket. Terveztük, hogy a maradék raklapokból még egy szerszámtárolót készítünk, de sajnos ezt nem tudtuk megvalósítani a részt vevő szülők alacsony száma miatt.  Ez alkalommal egy apuka és a kolléganők segítségével elültettük a csodasövénytöveket a kertünk köré, ezzel biztosítva, hogy kertünk egy kicsit elkülönüljön az udvar többi részétől illetve, hogy megnőve majd egy kis árnyékot adjon a veteményesünknek. Nagy örömünkre szolgált, hogy szép számmal érkeztek be a kérésünkre növény-és palánta (paprika, paradicsom) felajánlások a szülőktől, a délután folyamán ezeket is ki tudtuk ültetni az ágyásainkba, illetve az udvar hátsó részére ültettünk még bokros növényeket (nyári orgona), emellett tovább virágosítottuk az udvarunkat (büdöske, fehér írisz, petúnia) illetve két selyemakác fát is elültettünk az udvaron. Az idő egyre melegszik, így mi is egyre többet vagyunk az udvaron, a szabadban, a levegőn. Növényeink fejlődését folyamatosan figyeljük, a gyermekek lelkes segítségével folyamatosan öntözzük azokat. Május végéig tudtunk retket kivenni az ágyásunkból. A salátáink, hagymáink, cukorborsóink is szépen fejlődnek, lassan ezekből is tudunk szedni és enni.

Sajnos június elején jégeső csapott le a falura, szerencsénkre a kertünkben, veteményesünkben nagyobb károkat nem tett.

Június közepén tudtunk már újhagymát (lila-, vöröshagyma) kivenni a földből. Talán kijelenthető, hogy a gyermekek számára a legnagyobb élmény a cukorborsó leszedése és a benne megbújó borsószemek elfogyasztása volt ez időtájban.  Ezután nap mint nap figyelgették, nézegették, hogy mikor érik meg, mikor „ducisodik” a következő adag „cukorkaborsó”.  Örömünkre szolgál, hogy az ovikertünk lehetőséget ad az új ízek megismerésére, az eddig talán elutasított „nem szeretetem” zöldségek megkóstolására. Az óvodakertben található zöldségeket szívesebben fogyasztják a gyermekek: retek, cukorborsó, újhagyma, tépősaláta, stb) „Óvónéni az ovikerti cukorborsó finomabb, mint az otthoni.” „Ha ez a retek, az ovikertből van, akkor megkóstolom.”  Gyógynövényeinket (citromfű, menta, stb) nyersen kóstoltatjuk a gyermekekkel. Napraforgóink is gyönyörűen fejlődnek, nőnek.  A kisgyermekek szívesen méregetik össze a magasságukat a napraforgókéval. (ki az aki magasabb már mint a napraforgó, melyik napraforgó alacsonyabb, mint te?, vannak alacsonyabb, magasabb napraforgók, közöttünk emberek között is vannak alacsonyabbak, magasabbak). A gyümölcsök közül még kevés terem (eper, ribizli, málna) de ezek növekedését, fejlődését is nagy figyelemmel kísérik a gyerekek. Almafa illetve mogyoró bokor is színesíti a kertünket, de ezek még nem fordultak termőre. Paradicsom-és paprika palántáink is szépen fejlődnek. A veteményesünk öntözését igyekszünk a délutáni órákban, a délutáni szabad udvari játékidőben megejteni a délelőtti nagy hőség miatt.

Július 7 -től öt hétre bezárt óvodánk. A kertünket a szabadságolás alatt sem hagytuk magára. A leállás alatt az önkormányzatnál nyári munkát végző diákok öntözték a növényeinket ill. a kolléganőkkel gaztalanítottunk, karóztuk a paradicsomjainkat ebben az időszakban. Itt nálunk a Dunántúlon szerencsére a nyári hónapok időjárása elég kedvező volt a kertünkre nézve. A nyári fenntartás, bár nem volt kötelező, nagy örömünkre nekünk mégis sikerült. Augusztus közepén nyitott ki újra az ovi. Ekkor már voltak érett paradicsomjaink, paprikáink, sárgarépánk. A gyermekek nagy örömmel szedegették le ezeket az érett zöldségeket és élvezettel fogyasztották el ott helyben az udvaron. Megfigyelhető volt, hogy olyan kisgyermekek is megkóstolták a zöldségeket, akik egyébként nem igazán szokták ezeket, amikor a reggelihez, uzsonnához vannak felkínálva. Nagy köszönet az SZM -es szülőknek, akiktől a nyár folyamán kaptunk az óvoda udvarára több kisasztalt kispadokkal, emellett több udvari játékunkat is újrafestették. Szuper meglepetés volt számunkra a részükről.

Szeptember végéig szép őszi időben, indián nyárban volt részünk. Egy héten több nap is tudtunk szedni és fogyasztani a paradicsomjainkból, paprikáinkból. A hónap végén elkezdtük az ovikertünk őszi betakarításai folyamatait. Először kiszedtük a maradék sárgarépáinkat és hagymáinkat a földből. Sajnos a napraforgóinkból nem tudtunk magot kiszedni, mert a madarak megelőztek benne minket. A paradicsomjainkból viszont vettünk magot.

Szeptember 30-án tartotta az Iskolakertekért Alapítvány az Iskolakerti Alapozó Alprogram VI. ütemének eredménybemutató és záró rendezvényét Budapesten a Belügyminisztérium Márványtermében. Ezen az eseményen Kovács Kinga Katalin igazgatóval vettünk részt. Itt vettük át a képzés tanúsítványát, a táblát, hogy óvodánkban óvodakertet működtetünk, illetve kaptunk egy hasznos szakirodalmi könyvcsomagot, amely további kiegészítője és ötletadója lesz az óvodakerti munkánk színesítésének. Az alapítvány kérése volt, hogy a zárórendezvényre minden kezdő intézmény hozzon magával olyan alkotást/alkotásokat, amelyek az ovikerti munkájához kapcsolódnak. Ezeket egy kis asztalrészre állítottuk ki. A mi egy óvodakerti társasjátékot készítettünk, egy fotómontázst az óvodakerti munkánkról, dobozmesét „A répa” c. meséből és egy amőba játékot kavicsokból (katicák, virágok).